Mostanában úgy érzem, hogy egy folyó felszínén lebegek. Hagyom, hogy magával sodorjon az ár, a folyó is én vagyok, aminek felszínén békésen ring a testem. Élek, minden porcikámban érzem a bizsergést. Még nem látom tisztán hol állok meg, ismeretlen úton járok és az érzések is imeretlenek, de biztosan tudom, itt akarok lenni. A zavaros víz gyorsan kitisztult, kristálytiszta hegyi források csatlakoztak be és hozták újra lendületbe állott vizemet. Békesség van bennem. 

A Munay-Ki rítusai szeretettel öleleik körbe ezt a folyamatot, évezredes bölcsességek mutatnak utat önmagamhoz, számomra is követhető módon. Meguntam, hogy egyesével hordjam  felszínre az életem minden egyes mintázatát, lenyomatokat, hiedelmeket, gondolatokat, hogy megvizsgáljam, megértsem és amelyek már idejétmúltak feloldjam és elengedjem. Nem is sikerülhet. 30 éve gyűjtöm az információt a világról, hogyan könnyíthetek magamon testileg, lelkileg és szellemileg egyaránt. Egy széles utat találtam, azonban a hozzá vezető ösvények milliárdnyian vannak és ez így van jól, mert megtalálhatom a csak rám szabottat, ha már tudom, valami mást szeretnék. Ezután a figyelmemet arra szándékozom fordítani, ami tiszta, egyszerű, őszinte, szabad, játékos és mindenek felett örömöt okoz. 

Felfedező lettem és ezt nagyon szeretem!

A Munay Ki életem egyik legnagyobb kalandja. Az Andokban ma is gyakorolt bölcsesség finoman összefonódott a Kárpát-medence bölcsességével. A rítusokkal kapott fénymagok felébresztették ezt a mélyen szunnyadó tudást és átvilágítva az eddig rájuk rakódott rétegeket, együtt mutatják számomra az utat. Az első pillanattól kezdve úgy érzem, hogy nem tanulok, hanem emlékezem, azonnal rezonáltam ezzel az energiával. Nagy öröm számomra, hogy minden nap közvetítője vagyok, mint egy szépen szóló furulya bárkinek, aki emlékezni és könnyebbedni szeretne. Nap mint nap megtapasztalom, hogyan válik gyógynövényesként egyre elevenebbé a kapcsolatom a természettel, Földanyával. Szívem legmélyéből örökre hálás leszek érte Dr. Alberto Villoldónak és Marcela Lobosnak.

Az állóvíz a lezúduló hegyi patakok miatt megindult, magával sodorva mindent, ami már lejárt, helyet teremtve  ismeretlennek, újnak. Kiürültem és boldogan tapasztalom milyen mély levegőt venni, magamba szívni a világot, majd kilélegezni és legfőképpen együttműködőnek lennem önmagammal. Kíváncsian várom a folytatást. Békét az jelent számomra, hogy biztosan tudom, bátran a rítusokra bízhatom magam, szeretettel, finoman harmonizálják a terem.  Néhány egyszerű dolgot tettem csak és egy számomra egészen új, de ősi világ tárult fel előttem, amiről biztosan tudom, mindannyiunkban ott szunnyad. Felismerni, megérteni, átformálni néha emberpróbáló tud lenni, máskor játszi könnyedséggel működik, szívből ajánlom ezt a különleges feloldódást mindenkinek. Hétről hétre lassan haladunk, mindenkinek a saját tempójában, hogy a változások szelíden történhessenek meg. 

 

Ha úgy érzed, megszólított téged és szívesen leszel te is felfedező, szeretettel várlak ebben a kalandban, hogy legközelebb már egy új történetet mesélj!

 

https://www.krauszrenata.hu/munay-ki/munay-ki/24